Ma reggel sokáig aludtam, elintéztem az igazolást mára és a hiányzó napokra. A doktornő kedves, mint mindig, viszont az asszisztense sokkal szimpatikusabb. Megint kaptam egy beszólást, de annyira nem érdekelt.. Megkértem, hogy adjon részleges felmentést tesi óra alól, mert nekem nem hisz a tesi tanár. Mire mi volt a válasza, hogy ne én, hanem anya beszéljen vele. De amúgy kedves volt, mert azt mondta ha anyának se sikerül elintézni, akkor ír ő, viszont ilyet csak sport orvos írhat, de ha a tesi tanár elfogadja, ő szívesen ír. Szóval aranyos volt.
Azt tudom, ha a kenézy dokijához mennék, a belgyógyászatra, akkor ott egyből kapnék. Csak hogy attól kiráz a hideg.
Oda is muszáj lesz elmenni.
Beértem a hetedik órára, ahol épp dolgozatot írtunk népművészetből. Hát azt hittem lehidalok, mikor megiratta velem is, pedig 10 percet késtem! Nem normális az a nő. Két hétig nem voltam az óráján, nem pótoltam még be az anyagot, mivel nem ez volt a legfontosabb óra, de nem érdekelte. Hálistennek remek segítségem volt így meg lesz a kettes. Jobb mint a nulla. A nyolcadik óra pedig osztályfőnöki volt, ahol nem volt semmi különös. Aztán egyből mentem a kezelésre, 50 perces akupunktúra. Majd buszra, majd villamosra szálltam és kicsit késve, de elmentem a kiállításunk megnyitójára. Ami amúgy nem volt semmi. Ittam egy finom kávét és a hat huszas busszal jöttem is haza.
Kedden nem találtam meg a fülesemet, most a tesómét használom, sajnos nem találtam meg a suliba. Mi hamarabb vennem kell egyet.
Szombaton lesz a szülinapom, nézegettem a túrahátizsákokat, de anyáék világosan a tudtomra adta, hogy nem fogom megkapni a szülinapomra, majd akkor, ha elmegyek valahova túrázni. Szombaton este megyek az ovis barátnőm meglepetés szülinapjára, vasárnap délre pedig jön a család.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése